Igen, vannak. Már érett, régóta érett, mocorgott, dolgozott bennem, egyre nyugtalanítóbban. Nem tudtam, hogy ennyire átütő lesz, azt hittem, csak rossz előérzet. Kellett hozzá az újabb lépés, el tőlem. Hogy ne érezzem már végre, hogy még mindig összetartozunk, hogy még mindig olyan otthonos ez az egész, én már egy idegent akarok látni. Meg le kellett szállni a bugyrokba, eszméletvesztéssel, szenvedéssel, átélni azt a totális nyomorultságot. És amikor már összefolynak a napok és éjszakák, jön Mikkamakka, aztán meg a semmiből megjelenik a mesebeli herceg, és előadja a jól bevált "jótett helyébe jót várj" szöveget, akkor már látom világosan, érzem a szagát a levegőben a hónak, a szélnek, a változásnak. Mert hiába van ez a kényszerem, hogy a sátán szeretője legyek, minden látszat ellenére nem vagyok lelketlen, és igen, képes vagyok a szeretetre, sőt ki is tudom mondani, le is tudom írni. És már nyúlnak is utánam a kezek, levisznek ölbe a lépcsőn, előre köszönnek a lehetőségek. Még remeg a gyomrom, de ez már jó nyugtalanság. Eljutottam egy mérföldkőhöz, új jön. Arra viszont már büszke vagyok, hogy biztos vagyok benne, hogy jobb!

Mint az entellektüel, komoly sznob picsa szerepében tetszelgő nő, mindig is tagadtam a férfiszépség tényét. Az nem faktor, nekem semmit nem jelent, sőt! A belső értékek felmagasztalásán kívül minden bizonnyal némi önbizalomhiány is közrejátszhatott sarkos álláspontom kialakításában. Aztán jött a kattanás. A kor, a szakítás után megerősödött nőiségem, a magánytól való félelem is nyom nélkül távozott. És rajongó lettem. Néha vissza kell fognom magam, hogy ne fütyüljek az utcán...

Jó illata lehet, és puha bőre. Halkan mondaná el húsomba találó, kioktató, cinikus kis poénjait. Amin aztán halkan nevetne, szigorúan egyet. Azt is tudom, hogy elveszteném az eszem, ha a nyakamba csókolna, könnyű simogatását pedig alig érezném, és mégis felforrna a vérem a keze alatt.

Három méterre ülünk egymástól a tárgyalóteremben. A hangvétel több mint hivatalos.

T. szerint azért buknak rám a pasik, mert látszik a szememen, hogy baszni akarok. Kedves bók ...